Komoly reprodukciós rendellenességek a kérődzőknél
A szaporítás szervezése az ivarzó tehenek kiválasztásával kezdődik.
Ehhez az állatokat állásukban, vagy a fejőházban folyamatosan kell követni.
Az ivarzó egyedeket a külső jegyek, a megváltozott viselkedés alapján társaiktól jól meg tudjuk különböztetni, és a termékenyítés érdekében el tudjuk különíteni.
Az ellés utáni 15-20. napon bekövetkező első ivarzás gyakran csendes, és nincs peteleválás. Kifejezett ivarzási tünetekkel, peteleválással (ovuláció) járó ivarzásra az ellés utáni 36-42. napon számíthatunk.
A tehenek ivarzása 6 és 36 óra között változhat és három szakaszból áll.
Az ivarzás első szakaszában a tehén ugrálja a társait, de nem állja, ha a társai őt ugrálják. Keresi az ivarzó társakat, emiatt nyugtalanul járkál, keresés közben a társakat szaglássza, minden zajra, jelenségre élénken figyel és gyakran bőgő hangot ad.
A péraajkak kissé duzzadtak, a szokásosnál nedvesebbek, és a kezdődő bővérűség következtében élénk rózsaszínűek.
Az ivarzás főszakaszában a tehén szilárdan, vagy mereven áll, ha társai ugrálják, nyugtalan és gyakran bőg. Minden zajra élénk füljátékkal figyel.
A hátát gyakran behajlítja és magas faroktartással járkál, a farokmozgása igen élénk, társai ivarszervét szaglássza.
Tapadó váladék folyik a pérából, amely a farokrépa belső felére és az ivarnyílás környékére ragad, ezért ezek a testtájak erősen nedvesek.
A péra duzzadt, nyálkahárgyája élénkpiros színű, csökken az étvágy és rendszerint a tejtermelés is. Gyakori a tejvisszatartás és kissé emelkedik a testhőmérséklet.
Az ivarzás utószakaszában csökken a tehén aktivitása, élénksége, mozgása. Nem tűri a társai ugrálását, a tehenet társai szaglásszák, néha ő is szagolja a társait.
Tiszta, de ragadós váladék folyik a hüvelyből, amely a ráragadó szennyezéstől a farokrépa és a péra környékén sötét színű, a főszakasz utáni 2. napon a tiszta váladékban vércsík is megjelenik.
Ez utóbbi fontos a következő ivarzás idejének előrejelzése szempontjából.