A szója szerepe a takarmánygyártásban

Számos szakember úgy véli, a Brazíliából importált szója elegendő ahhoz, hogy kielégítse az európai takarmánygyártás szükségleteit.

Ugyanakkor egyre gyakrabban lehet hallani azt a véleményt is, hogy ésszerű lenne növelni a termelést és csökkenteni a dél-amerikai behozataltól való függőséget.

Az Európában termesztett szója jelenleg mindössze három százalékát teszi ki annak a mennyiségnek, amely feldolgozásra kerül az európai takarmánygyártás terén. Emiatt Európa évente több mint 30 millió tonna szóját importál Észak- és Dél-Amerikából.

A szója behozatala azonban egyre költségesebb. Egyúttal a környezetvédelmi szervezetek folyamatosan rámutatnak az erdők ritkitásának és a biodiverzitás felborulásának tényére, ami kedvezőtlenül hat a dél-amerikai kisgazdák helyzetére.    

Az utóbbi időben több tanulmány és kezdeményezés látott napvilágot, amely az európai fehérjeforrások, köztük a szója kitermelésének fejlesztésével foglalkozik. Például Hollandiában aktívan kísérleteznek a nagyhozamú szójafajták előallításán, amelyek európai érdekeket szolgálnának.

Az a cél, hogy növekedjen a szója hektáronkénti hozama, ugyanis leginkább abban nyilvánul meg a dél-amerikai és az európai termés közötti különbség.

Ha sikerülne olyan szójafajtákat felkínálni, amelyek hektáronként legalább 4 tonnát eredményeznének, az import iránti szükséglet legalább felére csökkenne.

Az európai szójapiac még mindig kicsi, de az EU támogatását élvezi. Amennyiben jelentősebb előrelépés történne a szójatermesztés terén, amellett, hogy sikerülne megkímélni a dél-amerikai esőerdőket, az európai termelők bevétele is érezhetően növekedne.