Magas vágóértékű sertésfajta: pietrain
A pietrain sertésfajtát az 1920-as években terjesztették ki Belgiumban. Kialakítása a mai napig nem tisztázott.
Berkshire, ibériai, nápolyi, kínai, sziámi és a francia bayen fajták felhasználása a fajta előállításában bizonyított.
Más nézet szerint kialakítása csak a berkshire-re vezethető vissza, míg ismét más vélemény szerint a fajta létrejötte spontán mutáció eredménye.
A fajtát 1950-től törzskönyvezik. Magyarországon 1963-tól tenyésztik. Kiemelkedően jó vágóértékű, szuperizmolt sertésről van szó, keresztezésekben tipikusan apai fajta.
A pietrian szabálytalan tarka sertés, szürke, vagy fehér testfelületén pigmentált foltokkal. A szőr színe a fehértől a feketéig foltosan változó, finom, sima lefutású, néha nagyon finom, hiányos növésű.
A fehér, halvány foltostól a sötét alapszínű, fedett állatokig minden változat előfordul.
A fej könnyű, rövid, esetleg középhosszú, a profilvonal enyhén tört, a homlok széles, a fülek rövidek, felállóak, de lehetnek előrehajlók is.
A karaj, a combok és a lapockák extrém izmoltságúak. A hát és a far "barázdált". A csontozat finom, szilárd, a hátvonal feszesen egyenes.
A bőr és a szalonnaköpeny vékony, az izmok jól látszanak a combok felületén, az erek kidudorodnak. Ennél a fajtánál az elvárás legalább 6-6-csecs.
(Tekintse meg a Genetika c. rovatot a www.isv.rs honlapon).