A kérődzők veszélyes zoonózisa

Azokat a fertőző betegségeket, amelyekben egyaránt megbetegedhetnek az állatok és az emberek, zoonózisoknak hívjuk. Az anthraxot is ezek közé a betegségek közé soroljuk. A kórokozó a bacillus anthracis, amely oxigén jelenlétében spórává alakul.

Az állatok leggyakrabban a spórákat tartalmazó takarmánytól vagy ivóvíztől fertőződnek. A kórokozók behatolásának helyén, a torokban vagy a belekben ödémás, véres beszűrődés képződik. A lépfenében elhullott állatok vére rosszul alvad és sötét színű (anthrax görögül = szén).

A lép általában nagyon duzzadt, gyakran olyan mértékben, hogy a burka megreped. A lappangási idő általában 3 nap, de a juhoknál már 1 nap után is megjelenhet a betegség.

Az igen gyors lefolyású lépfene a juhoknál és a szarvasmarháknál a járvány elején fordul elő. Ilyenkor a betegség gutaütésszerűen, hirtelen okozza az állat elhullását.

A lépfene heveny vagy félheveny alakja lázas általános tünetekkel kezdődik. Izomremegés, nyugtalanság, magas testhőmérséklet, bágyadtság, támolygó járás, étvágytalanság, a betegség tetőpontján hasmenés, véres vizelet, nehezített légzés, és a beteg állat fulladásos tünetek között elpusztul.

A kérődzőkben (szarvasmarha, juh) a betegség leggyakrabban heveny formában jelentkezik. A sertéseknél, mivel azok kevésbé fogékonyak, a fertőzés legtöbbször a torok- vagy a béltájékra korlátozódik.

A megelőzés szempontjából fontos, hogy az állatokat tartsák távol a fertőzött legelőktől, a fertőzött talajról származó takarmánytól és a fertőzött kutaktól.

Egyéb részletekért és tanácsiokért forduljon az ISV szakembereihez, ahonlapunkon szereplő elérhetőségeken keresztül.

(Forrás: Magyar Szó)