Sertések krónikus légzőszervi betegsége
A sertések tüdőgyulladását a Mycoplasma nevű mikroorganizmus okozza, amely a levegő útján, cseppfertőzéssel "adódik át" a betegektől az egészséges példányoknak.
A párás idő kedvez a fertőzés terjedésének, a kórokozók szaporodásának, amelyek leggyakrabban 2-6 hónapos korukban támadják meg a jószágokat (a malacokat, illetve a süldőket).
A mikrobák a légutakon át a tüdőlebenyekbe kerülnek, az életműködésük során kiválasztott toxinokkal pedig gyulladásba hozzák a tüdőt.
Az állatok enyhén belázasodnak, és bár a szinte észrevehetetlen hőemelkedés 1-2 nap múlva magától elmúlik, továbbra is étvágytalanok maradnak, a súlyuk nem gyarapodik, visszamaradnak a fejlődésben, miközben az első napok elmúltával nehezen kezdik venni a levegőt.
Nagyszerű adottságokkal rendelkező szarvasmarha fajta
Az egyik legrégebbi és legszélesebb körben tenyésztett szarvasmarha a szimentáli. A svájci Simme völgyéből származik.
A szimentáli fajta hozzájárult több más neves európai fajták, mint például a francia eredetű Montbeliarde, a német Fleckvieh és a magyarországi magyar tarka fajták létrehozásában.
A magyar tarka fajta a XIX. sz. második felében még uralkodó magyar szürke fajtának a szimentáli fajtával végzett fajtaátalakító keresztezéséből származik.