Kiváló jellemzőkkel rendelkező, megbízható sertésfajta

A duroc sertésfajta nagy valószínűség szerint 1860-ban alakult ki az Egyesült Államokban. Spanyol és portugál vörös sertések felhasználásával hozták létre.

Már 1920-ban az USA törzskönyvezett sertésállományának 40 százaléka duroc volt. Ma is az Egyesült Államok vezető sertésfajtája. Európában is rendkívül népszerű.

Nagy növekedési erélyű, rámás, tömeges hússertés. A húsformái kifejezettek.

Magas értékű húsrész-aránnyal rendelkező, kiváló húsminőséget örökítő apai fajta.

este robosztus, háta feszes, karaja terjedelmes, sonkája széles és mélyre húzódó, lapockája kifejezett, lábai erőteljesek.

Nyaka rövid, mellkasa hengeres. (Nem kívánatosak a kisebb rámájú, könnyű lapockájú, túlzottan meredek lábállású egyedek.).

Bőre rózsaszín, körmei palaszürkék, túrókarimája sötétbarnától kékes színűig terjedő árnyalatú, pigmentált. Szőre sima, sűrű a sötét cseresznyepirostól a sárgás világos vörösig terjed.

Feje jellegzetesen kúpos alakú, kissé rövid, széles homlokkal, az orrhát enyhén homorú. Fülei rövidek, a haránt középvonaltól megtörtek, előre billenők.

A duroc esetében a fő szelekciós szempont a hústermelő képesség és a takarmány-hasznosítás javítása, a kiváló szervezeti szilárdság és a húsminőség megőrzése mellett.