Bőrcsomósodás: A szarvasmarhák alattomos betegsége

A szarvasmarhák bőrcsomósodását a capripoxvirus nemzetségbe tartozó vírus okozza.

Elsődlegesen vérszívó ízeltlábúakkal (vektorokkal) terjed (pl.: szúnyogok, legyek vagy kullancsok), melyek fertőzött állatok vérével táplálkoztak.

Ritka esetekben állatról-állatra is terjedhet a betegség, például a fertőzött állatokról leváló pörkkel, nyállal, orrváladékkal, tejjel vagy ondóval.

Nem zárható ki a fertőzött nyállal szennyezett takarmány vagy víz felvételével történő fertőződés sem. A meleg és nedves idő kedvez a betegség terjedésének, ugyanis ilyenkor megnő a terjesztésben szerepet játszó rovarok aktivitása.

A betegség tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak, fiatal állatokban a betegség általában súlyosabb tüneteket okoz. Az állatok lázasak, levertek és étvágytalanok lesznek. Szemük és orruk körül váladék jelenhet meg és előfordulhat súlyvesztés, valamint tehenekben a tejtermelés csökkenése.

A legszembetűnőbb elváltozás, amikor az állatok testén 2-5 cm átmérőjű csomók jelennek meg a fejen, nyakon, háton, lábakon, tőgyén és a farok tájékán. Ezek a csomók idővel elhalnak és hegek maradnak vissza. A végtagok vizenyőssé válása miatt az állatok nem szívesen mozognak.

Gyakori szövődmény a tüdőgyulladás és a tőgygyulladás. Előfordulhat vetélés, méhen belüli fertőződés, valamint átmeneti vagy végleges terméketlenség is.

A bőrcsomódosáskór komoly közvetlen és közvetett gazdasági károkat idézhet elő: tejtermelés csökkenését, bőrben okozott kárt és a betegség miatti szövődményeket. A veszteség akár 40-60% is lehet. Ezért kiemelten fontos a betegség mielőbbi felismerése és terjedésének a megakadályozása.

A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel, de csak a fertőzött állatok közel fele mutat jellegzetes tüneteket. Ha az állattartóban felmerül a gyanú, haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost.

(Forrás: portal.nebih)