A sertés túletetésének következményei

A szükségesnél több takarmány etetése különösen a tenyészállatok esetében felesleges, sőt káros, mert az elhízott kocák szaporodási ciklusa, tejtermelésük, ezáltal a malacok felnevelése sem kielégítő, az elhízott kanok ugráskészsége, ondó minősége pedig romlik.

Leggyakoribb a túletetés az étvágy szerinti, önetetős takarmányozáskor, különösen, ha az önetető nem megfelelő, ezért ügyelni kell a jó beállításra.

A visszafogott adagokat sokan azért vitatják, mert szerintük ha a sertés nem lakik jól, rosszul érzi magát, s nem lehet jó a termelése sem. Pedig ez nem így van.

Ha jó a környezet, megfelelő az állatsűrűség, ha elég az etetőtér, a fejadagolt sertések is ugyanúgy viselkednek, mint étvágy szerint etetett társaik.

A hízlalásnál az étvágy szerinti önetetésnek természetesen vannak előnyei is, de 60 kg-os testtömeg elérése után jobb az adagolt etetés, egyrészt gazdaságosabb, másrészt jobb a takarmányértékesülés, de várhatóan több lesz a zsír.

Vannak, akik egyetértenek ugyan az adagolt etetéssel, de ismét a jóllakottság érzetére hivatkozva azt mondják, hogy akkor vízfelvevőbb, rostokban gazdagabb takarmányt kell etetni.

A sertés azoban a rostot nem nagyon szereti. A hízók optimális rostigénye 5,5%, a kocáké 8%. Az ennél nagyobb rosttartalomnál romlik az emésztés.

A túletetés legsúlyosabb következményei általában a választásnál jelentkeznek.

További tanácsokért forduljon az ISV szakembereihez a www.isv.rs honlapon található elérhetőségeken keresztül.