A haszonállatok jó egészségének alapfeltétele: összehangolt, minőségi takarmányozás

Az ásványi anyagok a szervezetben sokféle funkciót látnak el.

A csontok alkotóelemeiként biztosítják a vázrendszer stabilitását, emellett a fogak, továbbá bizonyos szerves vegyületeknek, így a fehérjék és zsírok egy részének is alkotórészei, amelyek az izomrendszer-, a szervek- és más lágy szövetek felépítésében vesznek részt.

Az ásványi anyagok fontosak számos enzim aktivitásának elősegítésében is.

Oldott sók formájában különböző funkciókat látnak el a vérben és más testfolyadékokban: szerepet játszanak az ozmózisos viszonyok és a sav-bázis egyensúly fenntartásában, és kifejezett hatásuk van az izmok összehúzódására, valamint az idegek ingerületvezetési folyamataira is.

Az ásványi anyagok közül az állati szervezetben napjainkban hozzávetőlegesen 40 elemet lehetett kimutatni. A g/kg nagyságrendben előforduló elemeket makroelemeknek, a mg/kg és ennél kisebb (mg/kg) nagyságrendben jelenlevőket pedig mikroelemeknek nevezzük. A szervezetben megtalálható fontos elemek közül több (C, N,O,H,S) nem az ásványi anyagok között kerül tárgyalásra.

Az állati test hamutartalmának több mint 70%-át a kalcium és foszfor alkotja. E két elem hatása, funkcióik nagymértékben összefüggenek. A kalcium-tartalom 98%-a a csontokban foszforhoz kötve van jelen. A fennmaradó 2% kalcium a szervek és szövetek között oszlik el.

A kalcium szükséges ugyanis többek között a véralvadási folyamatokhoz, az izom-összehúzódáshoz, a szívizomzat működéséhez, az idegingerület vezetési folyamatokhoz, emellett több enzim aktivátora, valamint néhány hormon termeléséért is felelős. A foszfor 80%-a a csontokban, a többi a lágy szövetekben található.

A csontokban lévő foszfor a kalciumhoz kötődve (kalcium-foszfát) formájában található. A lágy szervekben a foszfor zömében szerves kötésben van jelen, az energiatárolásban résztvevő foszforvegyületek (ATP, ADP) fontos szerepet játszanak az állatok energiaforgalmában.

A nátrium, kálim és a klór a szervezet belső egyensúlyi állapotának (homeosztázis) fenntartásában játszik szerepet. A nátrium elsősorban a vérben és a szövetnedvekben, a kálium pedig a sejtekben található. A klór mind a sejtekben, mind a vérben és a szövetnedvekben jelen van.

A nátrium sejten belüli szintje energiaigényes (ATP) folyamattal szabályozott. Ennek megléte azért szükséges, mert a Na-felesleg számos, sejten belüli enzim működését gátolja.

A Cl legfontosabb funkciója az ozmózisos viszonyok (izotónia) fenntartása. Emellett a vérplazma klorid-ion tartalma a gyomorban képződő sósav egyik alapanyaga, valamint az amiláz enzim aktivátora is.

A Na és Cl pótlása egyedül növényi eredetű takarmányokkal nem oldható meg. Kiegészítésük során figyelembe kell venni, hogy a Na-ürítés 2-3-szorosa a Cl-énak.

Ezt alapul véve a napi szárazanyag-fogyasztás 0,15-0,2%-át kitevő Na-szükséglet alapján kell a takarmányt konyhasóval kiegészíteni. Hiány esetén termeléscsökkenés lép fel. A só túladagolása főképp hiányos ivóvízellátás esetében okozhat tömeges elhullással járó sómérgezést.

A káliumellátás gyakorlatilag minden esetben kielégíti a szükségletet, mert a növényi eredetű takarmányok általában az állatok igényénél nagyobb mennyiségben tartalmaznak káliumot. K-túletetés csak technológiai hibaként fordulhat elő -pl.: K-műtrágya mérgezés-, hiánya pedig rendkívüli esetekben -pl.: hányás, vagy hasmenés- léphet fel.

A magnézium átmenetet képez a makro- és mikroelemek között. Anyagforgalma szoros összefüggésben van a Ca-mal és a P-ral. A szervezet Mg-tartalmának 70%-a csontokban, kisebb része a lágy szövetekben van jelen.

A sejtekben és a vérplazmában ugyan a készletnek csak kb. l%-a található, de ennek fontos szerepe van az ionegyensúly (izoionia) fenntartásában. A Mg számos enzim aktivátora, így pl. a karboxilázé és a foszforilázé.

A vérplazma Mg-tartalmának csökkenése súlyos görcskészséggel (tetánia) jár. A vérplazma Ca tartalmának csökkenése következtében előálló Mg túlsúly idézi elő a tehenek ellési bénulását.

A takarmányok -a tej kivételével- a szükségletet meghaladó mennyiségben tartalmazzák, de felszívódása gyenge (kb. 20%).

Lápos területeken különösen a legeltetési idény elején (tavasszal) különösen veszélyeztetettek az állatok (fűtetánia). A nagy fűtermés, a bőséges csapadék és az intenzív műtrágyázás hozzájárul a fűtetánia kialakulásához.

A kén a kötőszövet, a szaruképletek, valamint néhány enzim és hormon alkotóeleme. Általában kéntartalmú aminosavak formájában szívódik fel, mivel a szervetlen szulfát-ionok felszívódása gyenge.

A szervetlen kén pótlására legfeljebb csak a kérődző állatoknak van szükségük karbamid-etetés esetében, amikor az NPN anyagokból származó nitrogén és kén mennyiségét 10:1 arányúra kell beállítani.

Látogassa meg a Szarvasmarhák takarmányozása és a Sertések takarmányozása c. rovatokat a www.isv.rs honlapon.

Home HÍREK ARCHÍVUMA Időszerű-aktuelno A haszonállatok jó egészségének alapfeltétele: összehangolt, minőségi takarmányozás

Közösségi oldalak

Kapcsolat

  Mayer Ottmár u. 20.,Szabadka

  Tel/fax: +381 24 410 0027

  e-mail: office@isv.rs

Tanúsítvány

Rólunk

Az ISV egy olyan cég, amely felöleli a korszerű állattenyésztés minden szegmensét. Tisztelt partnereink számára a sikeres és jövedelmező termeléshez nélkülözhetetlen kiváló minőségű takarmányozást, modern technológiát biztosítunk, valamint hasznos tanácsokkal szolgálunk.

Az ISV mottója: INNOVÁCIÓ, SIKER, VÍZIÓ!