A mikroelemek optimális aránya az állatok takarmányozásában

Az intenzív termelés megnövelte az állatok igényét a táplálóanyagok, így a mikroelemek iránt is.

A takarmányozási javaslatokban a mikroelem szükségleti értékek általában az élettani minimumot jelentik, az intenzív termelés azonban ennél nagyobb igénnyel lép fel.

A mikroelemek a szervezet számára létfontosságúak. Ha a mennyiségük a takarmányokban kisebb, mint az adott állatfaj, korcsoport vagy hasznosítási típus igénye szubklinikai vagy vagy klinikai tünetek alakulnak ki.

A szükségletet meghaladó mennyiség viszont mérgezést is okozhat.

A mikroelemek egy részének (Fe, Cu, Zn, Mn, Se, I) hiánya esetén súlyos tünetek alakulnak ki, míg mások (Co, Mo, Ni) hiánya ezt csak ritkán idézi elő. Lényeges a mikroelemek kémiai formája is, mivel az befolyásolja a felszívódást, amelynek hatékonyságát a környezeti- és stresszhatások is gátolhatják. Napjainkban ezért a mikroelemeket hatékonyan felszívódó és jó biológiai hatékonyságú formában alkalmazzák.

Mikroelemek jellemzői:                                                   

Vas

Legfontosabb szerepe az oxigén szállításában van, ürítése korlátozott, hasznosulása pedig jól szabályozott. Kifejlett állatok vasszükségletét főképp a vérveszteség növeli, emiatt hiánya a gyakorlatban ritkán fordul elő. Baromfi fajoknál a takarmányok vaskiegészítésével az immunválasz-készség javítható, emellett az intenzív tojástermelés növeli a tojótyúkok vasszükségletét. Sertéseknél hiánya, a malacok anémiája mellett, kocáknál csökkent alomszámot és gyenge életképességű malacokat okoz. A vasellátottságot a réz és cink befolyásolja. Szarvasmarhánál a tejelő tehenek, valamint magzataik oxigénellátásához lényeges.

Réz

Hatása összefügg a vassal, mivel elősegíti annak a szövetekbe történő beépülését. Szerepe van emellett az idegrendszer, az immunrendszer, a szív- és a keringési rendszer működésében is. Csökkenti a vas és cink felszívódását, míg a réz felszívódását a kalcium gátolja. Számos enzim alkotórésze, amelyeknek szerepe van az antioxidáns védelemben, a toll-, szőr- és szaru-képletek kollagéntartalmának kialakításában.

Nagy mennyiségben toxikózist okozhat, amelyre a juh mellett a pulyka különösen érzékeny. Ennek hatására a vörösvérsejtek szétesése következik be. Sertéseknél réz hiányában másodlagos vashiány alakul ki, amely növendék és tenyészállatoknál okozhat problémát..

Cink

A cink számos enzim alkotórésze, amelyek hatnak a növekedésre és a fejlődésre, befolyásolják a fiatal állatok életképességét és takarmány értékesítését. A cink felszívódását a hisztidin, valamint a linolénsav javítják, a fitinsav és a kalcium viszont csökkenti. Baromfi fajoknál a cink enzim alkotórészként fontos a szénhidrát- és a fehérje-anyagcserében, a tollképződésben és a tojáshéj kialakításában is.

Utóbbi hőstressz alkalmával okoz problémát, mivel csökken a cink felszívódása, amely a takarmányok cinkkiegészítésével kompenzálható. Sertéseknél a cink hiánya bőrproblémákat (parakeratózis) idéz elő, de ismert a szaporodás-biológiai hatása is, amely az A-vitamin szervezeten belüli transzportjában betöltött szerepével van összefüggésben.

A cink-oxid antibakteriális hatása sertéseknél jól ismert, azonban további kedvező hatásokkal is rendelkezik, így növeli a bélhámsejtek aktív felszívó felületét és vastagabb lesz a vékonybél fala is, amely csökkenti a bakteriális invázió valószínűségét. Nagyadagú cink-oxid hatására viszont vashiányos anémia alakulhat ki.

Kanokban cink hiányában romlik a sperma minősége, krónikus gyulladással járó kórképekben (pl. lábvég problémák) pedig alacsonyabb lesz a szőr cink tartalma még megfelelő ellátottság esetén is. Tejelő teheneknél a cink hatása a szomatikus sejtszám csökkentésében jól ismert, amely membránvédő hatásával magyarázható, de emellett többi funkciója sem hagyható figyelmen kívül. A bendőben a cink egy részét a mikroflóra, illetve fauna hasznosítja, emellett rosszul hasznosuló cink komplexek is képződnek.

Mangán

Kiemelten fontos szerepe van a szaporodás-biológiai folyamatok optimalizálásában. Kiegészítéséről sokáig mangántartalmú nyalósó adagolásával, de csak legelő állatoknál, gondoskodtak. A tömegtakarmányok mangántartalma önmagában viszont nem tükrözi az ellátottságot, mivel talajszennyezés esetén, annak mangántartalma miatt, az ellátottság felülértékelt. A mangán a májban, a bőrben, az izmokban és a csontokban található. Hiánya esetén fejlődési, porc- és csontképződési, valamint szaporodás-biológiai zavarok jelentkeznek.

Szelén

A szelént sokáig csak toxikus elemként ismerték, később megállapították, hogy a májnekrózis és az exsudativ diathesis ellen is hatásos.

Túladagolásakor toxikus tünetek, szaporodás-biológiai zavarok valamint vese- és májdegeneráció jelentkeznek.

Szelénkiegészítés hatására javul a malacok életképessége, növekedési intenzitása és a növendék csoportok homogenitása. Kocáknál hatására nő az alomszám és csökkenti a koraellések számát is. Kanoknál befolyásolja a sperma minőségét. Tejelő teheneknél az immun- és szaporodás-biológiai folyamatainak optimalizálásához szükséges, utóbbi esetben a magzatburok visszatartás elkerüléséhez.

Jód

A jód hiányával csak tájjelleggel találkozhatunk.

Szerepe van a pajzsmirigy hormonok alkotóelemeként az alapanyagcsere és a petefészek funkciók fenntartásában. A termelés szempontjából a csökkent jódellátás korai elzsírosodás mellett zsírmáj szindróma kialakulásához vezet, emiatt tojótyúkoknál csökken a tojástermelés.

Tekintse meg a Sertések takarmányozása és a Szarvasmarhák takarmányozása rovatokat a www.isv.rs honlapon.