Az egyik legszínvonalasabb sertésfajta

A duroc sertésfajta nagy valószínűség szerint 1860-ban alakult ki az Egyesült Államokban. Spanyol és portugál vörös sertések felhasználásával hozták létre.

Már 1920-ban az USA törzskönyvezett sertésállományának 40 százaléka duroc volt. Ma is az Egyesült Államok vezető sertésfajtája. Európában is rendkívül népszerű.

Nagy növekedési erélyű, rámás, tömeges hússertés. A húsformái kifejezettek.
Magas értékű húsrész-aránnyal rendelkező, kiváló húsminőséget örökítő apai fajta.
Teste robosztus, háta feszes, karaja terjedelmes, sonkája széles és mélyre húzódó, lapockája kifejezett, lábai erőteljesek.

Nyaka rövid, mellkasa hengeres. (Nem kívánatosak a kisebb rámájú, könnyű lapockájú, túlzottan meredek lábállású egyedek.).

Bőre rózsaszín, körmei palaszürkék, túrókarimája sötétbarnától kékes színűig terjedő árnyalatú, pigmentált. Szőre sima, sűrű a sötét cseresznyepirostól a sárgás világos vörösig terjed.

Feje jellegzetesen kúpos alakú, kissé rövid, széles homlokkal, az orrhát enyhén homorú. Fülei rövidek, a haránt középvonaltól megtörtek, előre billenők.
Fő szelekciós szempont a hústermelő képesség és a takarmány-hasznosítás javítása, a kiváló szervezeti szilárdság és a húsminőség megőrzése mellett.

Az ISV Feed&Consulting cég tenyészállat-kínálatában a duroc fajtának kimagasló hely jutott.

(Tekintse meg a Mesterséges Termékenyítő Központ c. rovatot a www.isv.rs honlapon).