Az ásványi anyagok sertéseknél jelentkező hiányából eredő problémák

Az intenzív termelés megnövelte az állatok igényét a táplálóanyagok, így a mikroelemek iránt is.

A takarmányozási javaslatokban a mikroelemekre vonatkozó szükségleti értékek általában az élettani minimumot jelentik, az intenzív termelés azonban ennél nagyobb igénnyel lép fel.

Ennek kielégítése és az ellátottság ellenőrzése, a termelési szint optimalizálása az állat kedvező egészségi állapotának fenntartása érdekében minden állattartó számára elengedhetetlenül fontos.

A mikroelemek a szervezet számára létfontosságúak, ha mennyiségük a takarmányokban kisebb, mint az adott állatfaj, korcsoport vagy hasznosítási típus igénye úgy szubklinikai, vagy klinikai tünetekkel is járó hiánytünetek alakulnak ki. A szükségletet meghaladó mennyiség viszont mérgezést is okozhat.

A mikroelemek egy részének (Fe, Cu, Zn, Mn, Se) hiánya esetén súlyos tünetek alakulnak ki, míg mások (Co, Mo, Ni) hiánya ezt csak ritkán idézi elő. Lényeges a mikroelemek kémiai formája is, mivel az befolyásolja a felszívódást, amelynek hatékonyságát a környezeti- és stresszhatások is gátolhatják.

Már régen felmerült annak az igénye, hogy a mikroelem-ellátottságot valamely szövet analízisével határozzák meg. Termelő állatoknál az egyes szervek mikroelem-tartalmának meghatározása nem megoldható, emiatt a szarvasmarha, a juh, a ló és a sertés fajoknál a szőrt találták analízis céljára alkalmasnak.

A szőr mellett szólt, hogy könnyen gyűjthető és nem csak egy adott pillanat, hanem hosszabb időszak ellátottságát tükrözi. A szőranalízisnek azonban hibái is vannak, így például az eltérő szín eltérő mikroelem-tartalommal társul. Fontos a szőrminta eredete is, mivel az egyes testtájékokon a szőr növekedése, ezért mikroelem-tartalma is eltérő.

További probléma az egészségi állapot is, mivel a szőr mikroelem-tartalma nem csak akkor alacsony, ha az ellátottság nem kielégítő, hanem akkor is, ha a szervezetben gyulladásos folyamat zajlik.

Ennek hatására ugyanis csökken a vérben a vas, a réz és a cink mennyisége, emiatt ezeknek a szőrbe történő beépülése. Ha tehát a gyulladás huzamos ideig fennáll, úgy a szőr mikroelem-tartalma alacsony, holott a takarmányok analízise megfelelő ellátottságra utal.

Vas

Legfontosabb szerepe az oxigén szállításában van, ürítése korlátozott, hasznosulása pedig jól szabályozott. Kifejlett állatok vasszükségletét főképp a vérveszteség növeli, emiatt hiánya a gyakorlatban ritkán fordul elő. Sertéseknél hiánya, a malacok anémiája mellett, kocáknál csökkent alomszámot és gyenge életképességű malacokat okoz. A vasellátottságot a réz és cink befolyásolja. Szarvasmarhánál a tejelő tehenek, valamint magzataik oxigénellátásához lényeges.

Réz

Hatása összefügg a vassal, mivel elősegíti annak a szövetekbe történő beépülését. Szerepe van emellett az idegrendszer, az immunrendszer, a szív- és a keringési rendszer működésében is. Csökkenti a vas és cink felszívódását, míg a réz felszívódását a kálcium gátolja. Sertéseknél réz hiányában másodlagos vashiány alakul ki, amely növendék és tenyészállatoknál okozhat problémát.

Ha a takarmányvizsgálat megfelelő rézellátottságra utal, de a szőr rézhiányos, akkor gyulladásos folyamatok valószínűsíthetők. Kiegészítéskor a májban akkumulálódik, így a rézkiegészítést a vágás előtt egy hónappal be kell szüntetni, hogy a máj humán-egészségügyi szempontból aggálymentes legyen.

Cink

A cink számos enzim alkotórésze, amelyek hatnak a növekedésre és a fejlődésre, befolyásolják a fiatal állatok életképességét és takarmány értékesítését. A cink felszívódását a hisztidin, valamint a linolénsav javítják, a fitinsav és a kalcium viszont csökkenti. A cinkvegyületek közül legoptimálisabb a ZnSO4 és a Zn-komplexek felszívódása.

Sertéseknél a cink hiánya bőrproblémákat (parakeratózis) idéz elő, de ismert a szaporodás-biológiai hatása is, amely az A-vitamin szervezeten belüli transzportjában betöltött szerepével van összefüggésben. A cink-oxid antibakteriális hatása sertéseknél jól ismert, azonban további kedvező hatásokkal is rendelkezik, így növeli a bélhámsejtek aktív felszívó felületét és vastagabb lesz a vékonybél fala is, amely csökkenti a bakteriális invázió valószínűségét.

Nagy adagú cink-oxid hatására viszont vashiányos anémia alakulhat ki. A cinktoxikózis megelőzhető a takarmány kalciumtartalmának növelésével, amely csökkenti a cink felszívódását.

Kanokban cink hiányában romlik a sperma minősége, krónikus gyulladással járó kórképekben (pl. lábvég problémák) pedig alacsonyabb lesz a szőr cink tartalma még megfelelő ellátottság esetén is. Tejelő teheneknél a cink hatása a szomatikus sejtszám csökkentésében jól ismert, amely membránvédő hatásával magyarázható, de emellett többi funkciója sem hagyható figyelmen kívül.

Mangán

Kiemelten fontos szerepe van a szaporodás-biológiai folyamatok optimalizálásában. Kiegészítéséről sokáig mangántartalmú nyalósó adagolásával, de csak legelő állatoknál, gondoskodtak. A tömegtakarmányok mangántartalma önmagában viszont nem tükrözi az ellátottságot, mivel talajszennyezés esetén, annak mangántartalma miatt, az ellátottság felülértékelt.

A mangán a májban, a bőrben, az izmokban és a csontokban található. Hiánya esetén fejlődési, porc- és csontképződési, valamint szaporodás-biológiai zavarok jelentkeznek. Mangánhiány kialakulását az is előidézheti, hogy a kalcium és vas felszívódását akadályozza.

Sertéseknél hiánya ritka, a magzatok vázrendszerének fejlődési, valamint kocáknál a vemhesség fennmaradásáért felelős progeszteron szintézisének zavarát idézi elő. Tejelő teheneknél a mangánhiány szaporodásbiológiai problémákat okoz.

Szelén

A szelént sokáig csak toxikus elemként ismerték, később megállapították, hogy a májnekrózis és az exsudativ diathesis ellen is hatásos. A glutationperoxidáz enzim alkotórésze, amely a membránok védelmét biztosítja az oxidatív károsodásoktól.

Szintén szeléntartalmú enzimek a dejodázok, amelyek a pajzsmirigy hormonok aktiválódásáért felelősek. Túladagolásakor toxikus tünetek, szaporodás-biológiai zavarok valamint vese- és májdegeneráció jelentkeznek. Sertéseknél hiányában fiatal állatokban a szederszív betegség, kocáknál pedig az MMA szindróma alakul ki.

Szelénkiegészítés hatására javul a malacok életképessége, növekedési intenzitása és a növendék csoportok homogenitása.

Kocáknál hatására nő az alomszám és csökkenti a koraellések számát is. Kanoknál befolyásolja a sperma minőségét. Tejelő teheneknél az immun- és szaporodás-biológiai folyamatainak optimalizálásához szükséges, utóbbi esetben a magzatburok visszatartás elkerüléséhez. Hiánya esetén javasolható a szőr mellett a napi takarmányadag szeléntartalmának meghatározása is. A szervetlen szelén

Jód

A jód hiányával csak tájjelleggel találkozhatunk. Másodlagos jódhiányt a vizek nitrátszennyezése és goitrogén anyagok, pl. nagy glükozinolát tartalmú repce, idézhetnek elő. Szerepe van a pajzsmirigy hormonok alkotóelemeként az alapanyagcsere és a petefészek funkciók fenntartásában.

(Forrás: Eu-info)

Ne feledje: az ISV a nagyszerű állattakarmány, illetve a szarvasmarhák és a sertések étetéséhez használt elsőrendű premixek szinonímája. Tekintse meg a Szarvasmarhák takarmányozása és a Sertések takarmányozása c. rovatainkat. (www.isv.rs)

Home HÍREK ARCHÍVUMA Időszerű-aktuelno Az ásványi anyagok sertéseknél jelentkező hiányából eredő problémák

Közösségi oldalak

Kapcsolat

  Mayer Ottmár u. 20.,Szabadka

  Tel/fax: +381 24 410 0027

  e-mail: office@isv.rs

Tanúsítvány

Rólunk

Az ISV egy olyan cég, amely felöleli a korszerű állattenyésztés minden szegmensét. Tisztelt partnereink számára a sikeres és jövedelmező termeléshez nélkülözhetetlen kiváló minőségű takarmányozást, modern technológiát biztosítunk, valamint hasznos tanácsokkal szolgálunk.

Az ISV mottója: INNOVÁCIÓ, SIKER, VÍZIÓ!