A korai ivarzás rendellenességének megakadályozása

A korai ivarzás rendellenességének megelőzésével a gazdák jelentős gazdasági haszonra tehetnek szert. Fontos az alábbi ivarzási rendellenességek felismerése.

A petefészek cisztás elfajulása esetén időeltolódások keletkezhetnek a nemi ciklusban. Akár 2-90 napos különbség is lehet a két ivarzás között.

Tünetmentes meddőnek azt az állatot nevezzük, amelyet 2-4 alkalommal eredménytelenül termékenyítettek.

A kocasüldők gyakori visszaivarzásának okát az ivarszervek rendellenes fejlődésére vezetik vissza, míg a többször ellett állatokét a korai embrióelhalásra vezetik vissza.

A brucellózissal fertőzött állományban, a korai embrióelhalás aránya akár 90% is lehet.

Ha csapadékos a nyár második fele, illetve az ősz is csapadékban gazdag, fennáll annak a veszélye, hogy a kukoricaszemek gombás fertőzést kapjanak. Leginkább a fuzárium gombák által termelt ösztrogén hatással azonos F2-toxin veszélyezteti a sertésállomány szaporodásbiológiai állapotát.

Kortól függetlenül minden sertés nagyon érzékeny az F2-toxinra. Az elfogyasztott toxinmennyiségtől függ a klinikai tünetek jelenléte. Legszembetűnőbb és legelsőként jelentkező tünet a péra megnagyobbodása és elvörösödése. Toxinnal gazdag takarmány bevétele után már a harmadik napon jelentkezik a péra ödémája. F2-toxin hatására a méh megnagyobbodik. Hirtelen romlik a vemhesülési arány.

A kocák egy része visszaivarzik vagy egyáltalán nem ivarzik. Csökken az alomszám (2-5) és megnő a 10 napon belül elpusztult malacok száma. Gyakoriak a vetélések. A kocák akár 60-80%-ban meddők lehetnek.

Az ilyen toxin okozta elváltozás nem gyógykezelhető! A fertőzött takarmánnyal való etetést azonnal meg kell szüntetni. Takarmányváltoztatás esetén csak 3-4 hónapnak kell eltelni, míg a szaporodásbiológiai állapot ismét helyreáll. Hőkezeléssel nem tudjuk a takarmányt méregteleníteni, mivel a toxin hőálló. Mindenképpen legjobb toxinmentes takarmánnyal lecserélni a korábbi takarmányt.

A csendesen ivarzó állatok esetében az érett peték száma 2-5 lehet. Ez kis alomra következtet. Ha még a kan jelenlétében sem nem mutatnak tűrési reflexet, a termékenyítési eredmények is csak egyre rosszabbak lesznek. A termelés gazdaságosságának növelése céljából, az ivarzási tüneteket nem vagy alig mutató anyákat célszerű minél előbb kiselejtezni.

Az ivarzás elmaradása. A kocasüldők késői ivarérését is e fogalom magába foglalja. A késői ivarérőkből lesz a csekély alomszámot (2-5) malacozó előhasi kocák is. A késői ivarérés miatt, már az első ivarzáskor sikerül megtermékenyülni, amikor még a nemi szerveik nem fejlődtek ki teljesen.

A részleges meddőség gazdasági kártétele nagyobb, mint a teljes meddőségé, ugyanis az állatok a vemhesség ideje alatt takarmányt fogyasztanak. A részleges meddőségről akkor beszélünk, mikor a fajra jellemzően kisebb alomszám születik. Késői ivaréréssel ott találkozunk, ahol a tenyészsüldőket intenzíven takarmányozzák és mozgás nélkül nevelednek fel.

A szaporodásbiológiai szempontból nem megfelelő üzemi és tartástechnológiai körülmények a nem ivarzók arányát növelik. Leggyakoribb problémák a mozgáshiány, fényhiány, a nem megfelelő páratartalom és a hőmérséklet.

Jártatás hiányakor az anyagcsere is lelassul és az ivarszervek működése is csökken. A nyári magas hőmérséklet szintén alomszámcsökkenéshez vezet. A hűvösebb idő beálltával, újra kezdődik az ivarzás. Tapasztalható, hogy az eredeti helyén nem mutat ivarzásra hajlamot.

Mikor egy új környezetbe kerül 5-8 napon belül ivaroznak és fogamzanak. Az ivarzás kimaradását a vitaminokban és ásványi anyagokban szegény takarmány is kiválthatja. Az ivarzás kimaradását a túltápláltság, elhízás is okozhatja. (Forrás: Magyar Szó)

Tekintse meg a Genetika c. rovatot a www.isv.rs honlapon.