Komoly mozgászavar: Kérődzők sántasága

A szarvasmarhák sántasága állományszintű betegséggé vált.

A mozgászavar több mint 80%-át a lábvégek rendellenességei és betegségei okozzák.

A fájdalom és korlátozott mozgás miatt az állat stresszállapotba kerül, viselkedése is rendellenessé válik, takarmányfogyasztása csökken, romlik az egészségi állapota és a szaporodása, kondíciója és termelése pedig visszaesik.

A sántaság okozta tejveszteség - különösen a laktáció első harmadában - elérheti a 10-15%-ot, a kondíció romlása pedig az 50-100 kg-ot.

A szaporodás-biológiai zavarok rendellenes ivarzásban, a fogamzóképesség csökkenésében, a két ellés közötti idő növekedésében tapasztalhatók. A veszteségeket növelik a csülökbetegségek kezelésére fordított gyógyszerköltségek és a selejtezési kiesések is.

Legfontosabb cél a sántaság kialakulásának megelőzése, amely többirányú feladatot jelent, miután a sántaság több genetikai és környezeti hatás következménye.

A fajták és hasznosítási típusaik közül a tejelő változatok fokozottabban, a húsmarhafajták kevésbé érzékenyek a sántaság kialakulására. A végtagok küllemi tulajdonságainak és mozgásképességének genetikai javítási lehetősége 20-30% is lehet. Ezt fejezi ki az ún. lábkompozit-mutató, melynek üszőknél, teheneknél és bikáknál kedvező, 2-3 közötti értéke alapján kiválaszthatók a javító hatású tenyészállatok.

Miután a végtagok küllemi tulajdonságai közepesen erős genetikai kapcsolatban vannak a csülökbetegségekkel, ezért a küllemi szelekció segít az olyan betegségek megelőzésében is, mint a baktériumok okozta bőrgyulladás, mely a sarokszaru felszakadását is okozza, továbbá a flegmonés csülökgyulladás, az ujjak közötti szövetsarjadzás és a körmök csavarodását, fekélyesedését is okozó laminitisz.

A meredekebb körömszögre, erős csüdre, az oldalról enyhén ívelt hátsó végtagokra és a hátulnézetből párhuzamos állású tenyészállatok kiválogatása javítja a végtagok ellenálló képességét, csökkenti a sántaság miatti selejtezés mértékét és növeli állataink hasznos élettartamát.

Kötött tartású állatoknál kialakulnak a csüdtájék torzulásai, a láb felépítésének rendellenességei és általában maradandó mozgáskárosodást okoznak. A folyamat mérsékelhető alkalmanként mozgás biztosításával.

Különösen kedvező növendék állatoknál, vemhes üszőknél, szárazon álló teheneknél a több mozgás és a tenyészbikák jártatása. Kerülni kell a koptató hatású, csúszós betonpadozatok használatát, a kifutók elszennyeződését. A száraz padozatok és az állatok fekvőhelyének napi tisztántartása és almozása a baktériumos eredetű csülökbetegségek kialakulását jelentősen csökkenti.

A pihenőbokszokat vagy mélyalmot szárazon kell tartani és rendszeresen újraalmozni. Alomanyagként a száraz vagy szecskázott szalma, gyaluforgács- vagy fűrészpor-terítés javasolható. Előnyösek a kifutókban kialakított pihenődombok, és kedvező, ha a kifutók feltalaját alkalmanként friss homokkal cserélik.

A rendszertelen etetés, abraktúladagolás (különösen a laktáció elején) vagy táplálóanyag-hiány a laminitisz csülökbetegség kialakulását okozza, mely a körmök torzulásával, a talpszaru sérüléseivel, bevérzéseivel, fekélyek kialakulásával jár. A körmökben sokszor éretlen szaru képződik.

Minden takarmányozási hiba, mely a bendő fokozott savasodásávat okozza, hajlamosít erre a betegségre és súlyosbodó sántasághoz vezet. Az ellés utáni kedvező abrakadagolás legfeljebb 0,5 kg/nap legyen. Előnyös a takarmányban a cink (15-20 mg/sza.kg) és a szelén (0,1 mg/sza.kg). A cink-metionin felszívódása kedvezőbb, szokásos adagja 250-350 mg/tehén/nap, vagy a mangán-metionin 200 mg/nap és a biotin 10-20 mg/nap adagolásban.

A szarvasmarha körmeinek átlagos növekedése havonta 5-6 mm, ami egy év alatt már jelentősen csökkenti a köröm szögét, túlterheli a sarokszarut, fokozza a talpfekély kialakulását és rontja az állatok mozgásképességét. Kedvező esetben évente két alkalommal ajánlatos elvégezni a csülök ápolását.

Az ún. funkcionális csülökápolás következő fogásainak elvégzésével a körmök eredeti teherviselő és védelmi funkcióit lehet helyreállítani:

- kezdéskor a hátulsó belső (vagy az elülső külső) köröm hossza kb. 7,5 cm (átlagos holstein tehénnél, bikánál sem több 8 cm-nél, üszőnél kevesebb, mindig testnagysághoz igazodva);

- a talp vastagsága 5-7 mm (a köröm hegyénél mérve);

- a sarki részt a nevezett körmöknél mindig óvjuk;

- a szabályozott körömhöz igazítjuk a szomszédos körmöt hosszában és vastagságában;

- óvatosan kialakítjuk a körmök közötti hasítékot.

 A műveletsort gyógyító ápolással fejezzük be, a következők szerint:

- a bevérzett, sérült, elhalt körömrészeket eltávolítjuk és törekszünk azok tehermentesítésére;

- letisztítjuk a sarkok szakadozott szarufelszínét és az abban keletkezett mélyedéseket;

A beteg körmök tehermentesítésére esetenként beválik, ha az egészséges körömre ragasztással műanyag- vagy falapot, papucsot erősítünk, melyet 6 hét után óvatosan távolítunk el. A funkcionális csülökápolás szakértelmet igénylő munka. Csülökbetegségek előfordulása esetén forduljunk állatorvoshoz.

Az említett megelőző módszereket egészséges szarvasmarha-állományban, egyidőben, rendszeres jelleggel célszerű alkalmazni úgy, hogy a sántasági esetek számát 5-10%-ra csökkentsük. Ily módon a tej- és a hústermelés hatékonyságát növelhetjük.

(Forrás: ATK)

Bővebb információkért forduljon az ISV szakembereihez a www.isv.rs honlapon található elérhetőségek révén.