Időszerű

Sertések érzékenysége és stresszreakciója

A sertés pszichésen érzékeny állat, ebből következik, hogy könnyen megijed, ami beindítja a stresszreakciót. Minden túlzás nélkül elmondható, hogy a sertést a vágást megelőző időszakban több káros hatás éri, mint előző életében együttesen.

A kocák soványságának fő okai

A kocák takarmányellátásánál a legfőbb problémát a nagy takarmányigény kielégítése okozza. Ezen a téren több kedvezőtlen tényező merülhet fel.

Például a fialás alatt emésztési zavarok léphetnek fel, a mozgás hiánya, nagy teremhőmérséklet, esetleg a túlkondíció miatt.

A borjak leválasztás utáni színvonalas takarmányozásának jelentősége

A szoptatási időszak végén tartós elkülönítéssel biztosítjuk a még tejelő tehenek elapasztását, ezzel - a kondíció megtartásán kívül - az új vehem nevelésére fordulhat az anya által elfogyasztott takarmány táplálóértéke.

A borjak életében ez az egyik legnagyobb stressz, ezért igen körültekintően kell eljárni a választáskor.

Ajánljuk

 

referencia

Anyagcsere-gondok a teheneknél

A nagy tejhozamú tehenek egyik leggyakoribb anyagforgalmi problémája a zsírmobilizációs betegség.

Az egyoldalúan tejhasznú fajták (ilyen a holstein-fríz is) és a nagy tejtermelésre szelektált állományok tartási, méginkább takarmányozási igényeit sok üzemben nem tudták kielégíteni, ráadásul a bőtejelő tehenek egyébként is érzékenyebbek a betegség iránt.

Az is kétségtelen, minél inkább kiszakítjuk az állatot természetes környezetéből, annál több feltételről kell mesterségesen gondoskodnunk, s minél nagyobb termelőképességű ez az állat, a gondoskodásnak annál fokozottabbnak kell lennie, mert annál igényesebb.

Ha az állatok biológiai igénye és az általunk nyújtott mesterséges környezet összhangja felborul, először a fajukra jellemző viselkedésformák változnak meg, később termelésük csökkenésével védekeznek, majd amikor már a védelem is "kimerül", különböző betegségek lépnek fel.

A legértékesebb fajta is csődöt mond, ha

- nem oda tesszük, ahova való (tartás);

- nem azt kapja, amit megérdemel (takarmányozás); 

- nem tudatosan, hanem ötletszerűen alkalmazzuk a tenyésztési módszereket.

A tartási, takarmányozás, szakmai hibákat nem lehet fajta-kérdéssel megoldani.

Nincs szomorúbb látvány, mint amikor a genetikai képességei szerinti évi legalább 8 000-9 000 literes tejtermelésre képes holstein-fríz tehén egy "düledező" istállóban sínylődik, ahol még az alaptakarmányokat sem kapja meg.

A zsírmobilizációs betegség a nagy tejtermelésű tehenek betegsége. Miért?

A tejtermelés energiaigénye az életfenntartó szükséglet többszöröse. Ellés után, vagyis a tejtermelés megindulásakor a takarmányfelvétel nincs összhangban a hirtelen megnövekedett energiaigénnyel, annál inkább, mert a tejtermelés csúcsa az ellés utáni 4-7. hétre esik, ugyanakkor a tehén takarmányfogyasztása csak az ellés utáni 8-10. hét körül éri el a kívánt mértéket.

Ezt az energiahiányt a zsírraktárak "mozgósításával" pótolja. Közismert, hogy a laktáció első hat hetében a testtömegveszteség megközelíti a napi 1,5 kilogrammot. Ez után javul ugyan az energia-egyensúly, de a negatív energiamérleg csak a tejtermelés 3. hónapjában szűnik meg, a 4.-8. hónapig nagyjából kialakul az energia-egyensúly, s a 8. hónaptól pozitívvá válik, vagyis a zsírraktárak ismét feltöltődnek.

A tejjel nagy mennyiségben eltávozó zsír további energiaveszteséget jelent (a tej energiatartalmának közel felét a tejzsír adja).

Az energia pótlására elsősorban a bőr-alatti kötőszövetben lévő zsírraktárakból történik meg a "mozgósítás", a zsírmobilizáció, mely kisebb-nagyobb mértékben minden megellett tehénnél megfigyelhető, de különösen szembetűnő a szárazonállás ideje alatt igen jól tartott, "felhizlalt" teheneknél, hiszen itt bőséges a zsírraktár.

Ezeknél akár napi 2 kg testtömeg-csökkenés is lehetséges. Itt már olyan nagyfokú a "zsírbontás", hogy a szervezet minden mobilizált zsírt fel sem tud használni, ennyi az energiaveszteség pótlására és a tejzsír képzéséhez sem kell, ezért annak egy része a különböző szövetekben rakódik le, előszeretettel a májban, vesében, szívizomban, vázizmokban.

Így alakul ki a "zsírmáj", s mert a máj az egész szervezet anyagorgalmában főszerepet játszik, a szervezet egészének működése kárt szenved.

Szükséges megjegyezni, hogy bizonyos fokú zsírmozgósítás élettani jelenség minden ellés után, zsírmobilizációs betegséget a mozgósítás mértékének jelentős növekedése okoz. Ellés előtt 2 hónappal a máj zsírtartalma 5% alatt van, az ellés időpontjában akár 60-70%-os növekedés, vagyis még 10% alatti érték sem okoz megfigyelések szerint klinikai tüneteket, kóros elváltozásról nemzetközi normák szerint 12%-nál nagyobb májzsírtartalom esetén beszélünk.

A zsírmájbetegség is zsírmobilizációs betegség, de utóbbi "tágabb" kategória. A klinikai tünetek szerint is különböző kórformái vannak: Pl.

- a zsírmájbetegség majdnem mindig ellés után jelentkezik, gyors lefolyású, enyhébb esetekben az állat lesoványodik, a tejtermelés csökken, de gyakoribb a súlyos forma, mely sajnos legtöbbször elhullással végződik.

- a zsírmobilizációs betegség gyakran együtt fordul elő a ketózissal és az ellési bénulással.

- az ún. "kövértehén"-szindróma a korai elapasztás, majd a szárazonállás alatti túltáplálás következménye, mely azután a laktáció megindulásával hajlamosít zsírmobilizációs betegségre.

- enyhébb, de azért már kóros mértékű májzsírosodás tejcsökkenést és korai elapadást okozhat. Nemcsak a tej mennyisége, de zsírtartalma is csökken = alacsony tejzsír-szindróma.

Az előbbi, eltérő klinikai tünetekben megnyilvánuló formák mindegyikének azonos a kóroktana, nevezetesen a tartalékzsír fokozott lebontásából származó szöveti és szervi elzsírosodás, mely mindig a májban a legkifejezettebb.

A betegségek kiváltásában és fenntartásában a fő okok mellett (túlzott elhízás, ellés utáni hirtelen energiahiány, májkárosodás) más - itt nem részletezett - tényezők is szerepet játszanak (emésztési zavarok, toxikózisok, más anyagcsere-betegségek, ellés-körüli betegségek és ártalmak, hormonrendszer működészavarai, stressz-hatások stb.).

Melyek a zsírmobilizációs betegség tünetei?

A tünetek változatosak lehetnek és főként a máj elzsírosodásának mértékétől függnek.

A heveny, gyors lefolyású esetek legtöbbször ellés után 3-5 nappal jelentkeznek: az állat bágyadt, étvágytalan, először az abrakot utasítja vissza. Ha áll, hátát púposítja, ha fekszik, fájdalmasan nyög, különösen akkor, amikor a májtájékot megnyomkodjuk. Egy-két nap után hasmenést észlelünk, a bélsár híg, sárga színű.

Kondícióromlás a gyors lefolyás miatt nem észrevehető. Rossz előjel az aluszékonyság, mert ezt általában kóma követi, s mély kómában elhullás.

A heveny forma gyakran ellési bénulással együtt fordul elő, ilyenkor korábban, már elléskor vagy röviddel azután jelentkezik, több esetben remegés, izgatottság, görcsök és a görcsös-kómás állapot váltakozása figyelhető meg.

Különösen előhasi üszőkben gyakori a vázizmok elfajulása miatti elfekvés, amikor jobb általános állapot ellenére az állat nem kelthető fel.

A lassúbb lefolyású, félheveny esetekben az állat bágyadt, étvágya szeszélyes, az étvágycsökkenés mérsékelt, jellemző a szőrborzoltság és a feltűnő lesoványodás. A tehén az átlagosnál többet fekszik, nehezen bár, de azért felkelthető, aluszékonyság, méginkább kómás állapot nem alakul ki.

A betegség akár több hétre is elhúzódik, a soványodás és tejcsökkenés után az étvágy akár beavatkozás nélkül is visszatérhet.

Gyakoriak az ún. szubklinikai esetek is, amikor az étvágycsökkenés csak enyhe és átmeneti, ezzel párhuzamosan a lesoványodás is. A tejnek mind a mennyisége, mind a zsírtartalma csökken, a tehén korábban elapaszt. Ennél a formánál érdekes módon gyakoribbak az ellés körüli problémák (nehézellés, magzatburok-visszatartás, méhgyulladás, tőgy-gyulladás).

Tél végén és tavasszal a zsírmobilizációs betegségek gyakoribbak. Miért?

Ebben az időszakban gyakoribbak az ellések is, gyakoribbak a gyengébb minőségű takarmányok, gyakoribb a takarmányváltás, az állat energiatartalékai inkább kimerülőben vannak. A tavaszi, gyakran átmenet nélküli zöldetetés, legelőre-hajtás sem kedvez az emésztési folyamatoknak.

Még egy közepes termelőképességű állat egészségromlás nélkül is képes "kivédeni" kisebb-nagyobb környezeti ártalmakat, vagyis "többet kibír", az érzékenyebb idegrendszerű, labilisabb hormonháztartású, magasabb anyagcseréjű, nagy tejtermelésű tehén a kisebb környezeti hibákra - köztük takarmányozási hibákra is - valamilyen anyagforgalmi zavarral "válaszol". Mivel utóbbiak a termelést rontják, a termelés limitáló tényezőivé válnak, a mutatók jórészt ezek függvényében "beállnak" vagy ingadoznak.

Megelőzésének szempontjai:

A zsírmobilizációs betegség - csakúgy, mint a többi anyagforgalmi zavar - termelésarányos takarmányozással előzhető meg, mely egyet jelent a biológiai alapokon nyugvó takarmányozással. Ezt persze könnyű hangoztatni, annál nehezebb a gyakorlatban megvalósítani.

Termelésarányos takarmányozás - főbb szempontokat:

- meg kell akadályozni a vemhesség alatti elhízást!

- ellés előtt az abrakhoz szoktatás fokozatos legyen (2-3 hétig tartson!)

- megfelelő mennyiségű, jó minőségű szénával való ellátottság folyamatos legyen!

- az abrakot a kondícióhoz is igazítsuk, a vemhesség alatt kevesebb energiadús szilázst és több rostos szálastakarmányt etessünk! Az ellés utáni energiahiányt könnyen erjedő szénhidrátokkal (répaszelet, melasz, kukoricadara) pótolhatjuk.

- a frissen ellett tehenekre fokozottan figyeljünk!

- a mozgatás, jártatás elősegítheti a betegség megelőzését.

- a betegség kezdeti tüneteinél (szeszélyes étvágy, étvágytalanság, remegés, szőrborzoltság, púpos hát) értesítsük állatorvosunkat!

(Forrás: Agrárágazat)

Tekintse meg a Szarvasmarhák takarmányozása c. rovatot a www.isv.rs honlapon. 

Home Időszerű-aktuelno Anyagcsere-gondok a teheneknél

Közösségi oldalak

Kapcsolat

  Mayer Ottmár u. 20.,Szabadka

  Tel/fax: +381 24 410 0027

  e-mail: office@isv.rs

Tanúsítvány

Rólunk

Az ISV egy olyan cég, amely felöleli a korszerű állattenyésztés minden szegmensét. Tisztelt partnereink számára a sikeres és jövedelmező termeléshez nélkülözhetetlen kiváló minőségű takarmányozást, modern technológiát biztosítunk, valamint hasznos tanácsokkal szolgálunk.

Az ISV mottója: INNOVÁCIÓ, SIKER, VÍZIÓ!