Őszi és téli szántás

Az alábbiakban a kései (téli) szántás lehetőségeiről, előnyeiről ejtünk pár szót.

Az őszi alapművelés késését befolyásolhatja pl. a helytelen vetésváltás, ugyanis gyakori eset, hogy a későn lekerülő elővetemények (kukorica, cukorrépa, hosszú tenyészidejű szójafajták) után őszi kalászost szándékoznak vetni.

Itt külön problémát okoz (pl. kukorica esetében) a tarló- és szármaradványok aprítása vagy eltávolítása a parcelláról, ami tovább késlelteti az alapművelést.

Nem szabad viszont azt sem elfeledni, hogy a túl kései szántás a tavaszi kultúrnövények jelentős hányadának (különösen a korai vetésű, apró magvú fajoknak) sem felel meg (csökken a talaj vízbefogadó és víztároló kapacitása, a nem elmunkált szántási felületre esetleg már fagy sem következik, ami porhanyóssá, tavaszi magágykészítésre alkalmassá tenné a talajt, továbbá nincs elegendő idő a talaj vetésig történő ülepedésére, beéredésére sem).

Tudnunk kell azt is, hogy a kifejezetten homokos talajokon az őszi és téli alapművelésnek semmilyen előnye sincs a tavaszival szemben. A defláció (szélerózió) elkerülése érdekében tavaszi vetésű növények alá tavasszal végezzük az alapművelést is.

A kötöttebb talajtípusokon okvetlen szántsunk ősszel vagy télen, mert a tavaszi szántás 20-30%-os terméskiesést is okozhat. Az alapművelést legjobb ősz elején elvégezni, de még mindig jobb télen, mint tavasszal.

Télen is szánthatunk tehát, amennyiben nincs jelentősebb hótakaró - akár enyhén fagyott talajon is -, különösen akkor, ha a talaj aprított tarló- és szármaradványokkal fedett.

(Forrás: Magyar Szó)