Őszi és téli szántás
Az alábbiakban a kései (téli) szántás lehetőségeiről, előnyeiről ejtünk pár szót.
Az őszi alapművelés késését befolyásolhatja pl. a helytelen vetésváltás, ugyanis gyakori eset, hogy a későn lekerülő elővetemények (kukorica, cukorrépa, hosszú tenyészidejű szójafajták) után őszi kalászost szándékoznak vetni.
Itt külön problémát okoz (pl. kukorica esetében) a tarló- és szármaradványok aprítása vagy eltávolítása a parcelláról, ami tovább késlelteti az alapművelést.
Nem szabad viszont azt sem elfeledni, hogy a túl kései szántás a tavaszi kultúrnövények jelentős hányadának (különösen a korai vetésű, apró magvú fajoknak) sem felel meg (csökken a talaj vízbefogadó és víztároló kapacitása, a nem elmunkált szántási felületre esetleg már fagy sem következik, ami porhanyóssá, tavaszi magágykészítésre alkalmassá tenné a talajt, továbbá nincs elegendő idő a talaj vetésig történő ülepedésére, beéredésére sem).
Tudnunk kell azt is, hogy a kifejezetten homokos talajokon az őszi és téli alapművelésnek semmilyen előnye sincs a tavaszival szemben. A defláció (szélerózió) elkerülése érdekében tavaszi vetésű növények alá tavasszal végezzük az alapművelést is.
A kötöttebb talajtípusokon okvetlen szántsunk ősszel vagy télen, mert a tavaszi szántás 20-30%-os terméskiesést is okozhat. Az alapművelést legjobb ősz elején elvégezni, de még mindig jobb télen, mint tavasszal.
Télen is szánthatunk tehát, amennyiben nincs jelentősebb hótakaró - akár enyhén fagyott talajon is -, különösen akkor, ha a talaj aprított tarló- és szármaradványokkal fedett.
(Forrás: Magyar Szó)